Másokhoz való kapcsolódás, érzelmi intelligencia, alkalmazkodás, kitartás, soft skillek alkalmazása, önreflexió, fejlődésre való hajlandóság, csapatmunka előnyben részesítése, rugalmasság. Számos olyan vezetői tulajdonság, ami a 21. században versenyelőnyt jelent. Mi a közös még bennük? A női vezetők nagyobb eséllyel birtokolják. Miért olyan nehéz mégis sikeresen érvényesülniük ebben a pozícióban? Tapasztalatom alapján az önbizalomhiány, az érzelmek kifejezése, kezelése, ill. az anya és vezető szerep közötti váltás akadályozza őket abban, hogy használják a fenti eszköztárat. Ebben a cikkben az elsőt vesézzük ki.

HR vezetőként számtalanszor tapasztaltam, hogy tehetséges vezetők is falakba ütköznek egy-egy probléma megoldásakor. Ezek olyan visszatérő esetek voltak, amik hosszú távon komolyan akadályozták őket a munkahelyi sikerek elérésében. Első ránézésre nehéz megmondani, hogy önértékelési probléma (is) állhat a háttérben.

Melyek az önbizalomhiány jelei?

• Teljesítménykényszer. Csak akkor lehet jó egy kimutatás, egy prezentáció, ha 120%-osan van megcsinálva. Holott a felettesnek sokszor az is elég lenne, ha elkészülne, hogy haladjon a projekt. Itt természetesen nem arról van szó, hogy felületesen kell dolgozni, hanem arról, hogy van egy határ, ami után a befektetett munkamennyiség már nem ad szemmel látható többletértéket a végeredményhez.
• Bizonytalanság a saját döntésekkel, képességekkel kapcsolatban.
• Önérvényesítés hiánya. Munkahelyi szituációk, amikben nem álltunk ki az igazunkért.
• Nem tudsz nemet mondani. Rengeteg túlóra a pluszban bevállalt feladatok miatt. Elveszett munkaórák, amikben másoknak segítettünk.
• Imposztor szindróma. Nem hisszük el, hogy a sikerünk a saját tehetségünk okán következett be és félünk a lebukástól.

Az önbizalomhiány kezelése

Mintegy 0. lépésként lehet alkalmazni a fenti szituációkban a következő kérdést: Mi történhet a legrosszabb esetben? Mi történik, ha 2 dia nem kerül be a prezentációba? Észreveszi valaki? Valószínűleg nem. Milyen következménye lesz, ha nemet mondok egy munkára, amire már nincs kapacitásom? Jó eséllyel másnak kell majd elvégezni, esetleg kialakul egy beszélgetés arról a felettessel, hogy miért nem fér bele az időmbe. Sokszor végletesen gondolkodunk ezekben a helyzetekben, ezért érdemes egy pillanatra hátralépni és kívülről megvizsgálni őket. Természetesen ez az önértékelési problémákat nem oldja meg, ahhoz többre van szükség. Íme 3 eszköz, amely az erőforrások tudatosításával támogatja az „elég jó vagyok” érzés elérését.

Tekints vissza a munkahelyi feladatokkal kapcsolatos múltbeli félelmeidre is és értékeld őket a következő kérdések mentén

• Melyek igazolódtak be?
• Melyek voltak teljesen alaptalanok?
• Mi segített túllépni rajtuk?

A válaszok megerősítést adhatnak azzal kapcsolatban, hogy a legközelebb eléd gördülő akadályokat is sikeresen le tudd küzdeni.

Listázd erőforrásaidat

Készíts elő egy lapot és sorolj fel olyan helyzeteket, amiket sikeresen oldottál meg a karriered során. Teremts nyugodt körülményeket és szánj rá 15 percet, hogy alaposan át tudd gondolni. Az egymást követő feladatok miatt ritkán állunk meg és tudatosítjuk, hogy mennyi mindent értünk már el. Ezért a lista már önmagában önbizalommal tölthet el, de lépjünk eggyel tovább. Válassz ki egy szituációt és felelj az alábbi három kérdésre. Ne gondolkozz sokat, melyik legyen, cselekedj érzésből.

• Min múlott, hogy sikeresen tudtad megoldani ezt a feladatot?
• Ki nyújtott támogatást?
• Mivel járultál hozzá te az eredményhez?

A gyakorlat során olyan összefüggések merülhetnek fel, amiket használhatsz egy következő megoldandó feladatnál is.

Ismert és ismeretlen tulajdonságaid feltárása, avagy a Johari-ablak

A módszer során 3 területtel foglalkozunk, melyekre a tulajdonságaidat kell listázni. Az Aréna takarja viselkedésednek azon részét, ami számodra és a környezeted számára is ismert. A Zárt területen vannak a számodra ismert, de mások előtt rejtett személyiségvonásaid. A számodra ismeretlen, de mások által ismert jellemzőid pedig a Vak részen találhatók. Ide kattintva letöltheted a teszt sablonját. Első lépésként írj össze 5 olyan tulajdonságot, ami leginkább jellemző rád, majd kérd meg ugyanerre 3-8 kollégádat, ismerősödet is. Végül összegezd az eredményt a táblázatodba. Mindhárom cellában olyan erőforrások sorakoznak fel a folyamat végére, melyek jól használhatók az önbizalomhiány kezelésénél is. A zárt területen található tulajdonságokkal kapcsolatban érdemes azon dolgozni, hogy a munkahelyen mások számára is nyilvánvalóvá váljanak.

Ha szeretnéd tovább boncolgatni az ábrádat, a karrier és üzleti coaching lehetőséget biztosít erre.

Miért hasznosak ezek az eszközök? Ha az így napvilágra került erősségeidet tudatosan alkalmazod a különböző munkahelyi szituációkban, idővel nagyobb önbizalomra tehetsz szert. A maximalizmus, a bizonytalanság vagy az önérvényesítés hiánya már nem tud megakadályozni abban, hogy egyre feljebb és feljebb kerülj a vezetői karrieredben.

Ha szeretnéd mélyebben beleásni magad a témába vagy kérdésed merült fel, keress bizalommal az elérhetőségeim valamelyikén.