Már általános iskolás koromban tanár szerettem volna lenni, de az élet messze sodort ettől a területtől. Az érettségi után fogalmam sem volt, merre induljak. Először bölcsész pályára készültem, végül mégis közgazdász diplomát szereztem. Logisztikusként és termelési asszisztensként kezdtem el dolgozni egy dinamikusan fejlődő termelőcégnél. 2016 tavaszán neveztek ki HR-esnek az újonnan alakult osztályra. Ekkor 350 munkavállalót foglalkoztatott a vállalat, napjainkban 850-et. A csapatunk a toborzási kihívások hatására 5 fősre duzzadt, én pedig vezetővé nőttem ki magam. Rengeteget tanultam az elmúlt közel 5 évben a HR folyamatokról, a konfliktuskezelésről, a munkatársakkal való kommunikációról (betanított munkástól az ügyvezetői szintig) és persze saját magamról.

Mindeközben azt vettem észre, hogy az érdeklődésem azon munkafolyamatok felé fordult, ami az emberekkel való együttműködésen alapul. Az okozta a legnagyobb sikerélményt, ha egy-egy beszélgetés során segíthettem a kollégának a munkahelyi problémája megoldásában, vagy tudtam őt inspirálni, motiválni a változásra. Szerettem volna mélyebben elmerülni ebben a témában, és ennek hatására kezdtem el 2018 őszén a business coach képzést a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Amellett, hogy megismerkedtem a coaching módszertannal, rengeteget tanultam önmagamról. Amikor 1,5 év múlva kezemben tartottam a diplomámat és túl voltam első üléseimen, már biztos voltam benne, hogy megtaláltam az utam és ezzel szeretnék foglalkozni. Nem sokkal később egy új fejezet kezdődött az életemben: édesanya lettem. Ennek hatására még inkább világossá vált számomra, hogy vállalkozóként szeretném folytatni a karrierem.